Mi hír, mi nem hír

Ekkor:

A hírek-hírcikkek olyan aktuális eseményekről számolnak be, amelyek relevánsak az adott médium olvasóközönsége számára. Ezek az aktuális események történhetnek helyi, országos vagy nemzetközi szinten.

A hírírás világszerte alkalmazott sajtóműfaj, de ez az írási formátum – egyedi szabályaival és szerkezetével – különbözik az írás egyéb formáitól. Ha megérted, hogyan kell helyesen írni egy hírt, akkor biztos lehetsz benne, hogy eleget teszel a közönség által elvárt újságírói kötelezettségednek. És megtanulod hatékonyabban látni a világot.

Mi az a hír/hírcikk?

A hírcikk egy olyan írási formátum, amely tömör és tényszerű információkat nyújt az olvasónak. A hírek általában olyan aktuális eseményekről számolnak be, amelyek közérdekűen figyelemre méltóak – beleértve a jogszabályokat, politikát, oktatást, felfedezéseket vagy kutatásokat, közegészségügyet, sportot és művészeteket, stb.

A hír közérdekű és „eladható” az olvasónak!

A blog- és véleménybejegyzésekkel ellentétben az erős hírcikk nem tartalmaz személyes véleményt, spekulációt vagy elfogultságot. Ezenkívül a fogalmazásának, szóhasználatának közérthetőnek, vagyis minden olvasó számára hozzáférhetőnek kell lennie, még akkor is, ha az olvasó nem ismeri alaposan a témát. Ezért a hírek nem tartalmaznak például olyan szakzsargont, amelyet egy kutatási cikkben vagy esszében olvashatsz.

Milyen szabályok vonatkoznak a hírírásra?

A hírírás szabályai minden (pl. iskolai, városi, országos) médiumban érvényesek.

A hírcikkek három típusa létezik:

Helyi: egy adott terület vagy közösség aktuális eseményeiről ad hírt. Például: „A városi futballcsapat üdvözli a legendás, külföldi edzőt”.

Országos: egy adott országon belüli aktuális eseményekről szóló jelentés. Például: „Eltörlik augusztusban az árstopot”.

Nemzetközi: egy vagy több ország társadalmi kérdéseiről vagy aktuális ügyeiről szóló hírek külföldről. Például: „Prigozsin Wagner-vezér fellázadt Moszkva ellen.”

Függetlenül attól, hogy milyen hírcikket írsz, mindig tartalmaznia kell a történet tényeit, egy fülbemászó, de informatív címet, az események összefoglalását lead formájában, majd annak kifejtését – esetleg szakértői forrásokból származó idézetekkel vagy az eseménnyel kapcsolatos közvéleményt is megírva. A híreket általában harmadik személy nézőpontjából írják, kerülve a véleményt, a spekulációt vagy az informális hangnemet.

Hogyan épül fel egy hírcikk?

A hír többnyire tömör és egyértelmű, körülbelül 300-500 szavas / 1200-2500 karakteres lehet.

Amikor egy hírcikk felépítéséről gondolkodsz, használj fordított piramist. A tartalom ilyen módon történő rendszerezése lehetővé teszi a bekezdések átgondolt felépítését:

Kezdj a legfontosabb és legidőszerűbb információkkal.

Kövesse ezeket a tényeket alátámasztó részletek.

Befejezésül néhány kevésbé fontos – de releváns – részlettel, interjúidézettel és egy összefoglalóval egészítsd ki.

A hírcikk első bekezdésének egy témamondattal kell kezdődnie, amely tömören írja le a történet lényegét. Ez a lead: ki, mit, hol, mikor, miért. Ha ezt a mondatot egy hírcikk elejére helyezed, azzal azonnal lekötöd az olvasót.

Egy hagyományos újságnál (az egész címoldalt és belső oldalakat tekintve) ezt a gyakorlatot úgy írják le, mint „a hajtás feletti rész”, ami arra utal, hogy a legjelentősebb, legsürgetőbb hírek az összehajtott újság felső részén helyezkednek el.

A hírcikkek fordított piramisszerűen épülnek fel. A legfontosabb információkat tárják az olvasó elé, majd a történet további részleteit. A hírcikkek kevésbé fontos alátámasztó információkkal vagy a tények összegzésével zárulnak.

A hírcikk írásának általános szabálya a pontosság és a tényszerűség. Bármely történet részleteiről tényszerűen és elfogulatlanul kell írnod. Hírcikkek írásakor kelts direkt szenzációt az információval, és tartsd az írásodat távol a véleményedtől.

# Tudj meg többet az újságíró kurzuson