Az újságírás egyik legdurvább, de alig kimondott hatása az elmúlt tíz évben nem technológiai, nem politikai, és nem is gazdasági. Hanem lelki. A közönség — csendben, észrevétlenül, de végleg — elvesztette azt a reflexet, hogy bármit is elsőre higgyen el. Ez persze nem egyik napról a másikra történt. Először csak néhány hírnél néztünk rá kételkedve…

Az olvasó türelmetlen. Ez nem újdonság, de még mindig sok újságíró hajlamos megfeledkezni róla. Egy cikk-hír esetében nem csak a mondanivaló számít: elég néhány apró baki, és az olvasó szemében a szöveg azonnal hiteltelenné válik. A digitális korszakban, amikor a figyelemért ezernyi inger versenyez, nincs helye a könnyen elkerülhető hibáknak. Ha publikálsz – legyen az…

Gyors, pontos, sosem fárad, mégis valami hiányzik belőle. A mesterséges intelligencia tud cikket írni, de nem tud kérdezni, látni, vagy jelen lenni. Csakhogy az újságírás ott kezdődik, ahol az zsurnalista belép a valóságba. A látszat: az AI már mindent tud Az utóbbi években sokan gondolják úgy, hogy az újságírók napjai meg vannak számlálva. Hiszen az…

A hír már nem onnan érkezik, ahonnan régen. A hírügynökségek valaha a gyors, hiteles, ellenőrzött információk forrásai voltak – ma viszont a hírek elsőként sokszor a Twitteren, TikTokon, Facebookon vagy Telegramon jelennek meg. És a legtöbb olvasó ott is találkozik velük először. A kérdés nemcsak technológiai, hanem szakmai: mi marad a sajtóból, ha a hírforrás…

Soha nem volt még ennyi hírportál, mint ma – és soha nem olvastak ennyire kevesen híreket. A paradoxon mögött azonban nem egy rejtély, hanem a médiaipar új logikája áll: az olcsó tartalom, a széttöredezett közönség és a figyelemért vívott végtelen harc. Az ellentmondás valójában logikus következménye annak, ahogy a média világa átalakult. Akkor miért éri…

Egy újságíró értékét gyakran a kérdései mutatják meg igazán. Nem a szókincse, nem az, hány interjút készített életében, hanem az: hogyan kérdez. A kérdés ugyanis nem csupán az információ megszerzésének eszköze — a kérdés azt is elárulja, hogyan gondolkodik az, aki felteszi. A jó kérdés mögött mindig ott van a felkészültség, az empátia, és a…

Sokan fordulnak az újságírás, blogírás vagy közéleti tartalomkészítés felé azért, mert úgy érzik: van véleményük, és ezt hallatni szeretnék. Ez önmagában nem baj – sőt. A vélemény szabad. De attól még nem lesz publicisztika, hogy indulatos vagy harsány, esetleg egy Facebook-kommentnél hosszabb. A publicisztika nem egyenlő a közösségi oldalakra írt indulatos poszttal. Ebben a cikkben…

Még húsz évvel ezelőtt is elképzelhetetlen volt, hogy egy újságíró csupán egy apró eszközzel a zsebében képes legyen teljes értékű tudósítást készíteni. A kamera, a diktafon, a laptop és a szerkesztőségi háttér mind nélkülözhetetlen kelléknek számítottak. És cipekedni kellett, szerencsétlenkedni, mert valami mindig megakadt valahogy… Egy ember nem is volt mindig elég hozzá. A digitális…