Ha információt keresel, az interneten rengeteget találhatsz. A probléma az, hogy nem bízhatsz meg minden weboldalban, amire rábukkansz. Minden egyes webhelyet értékelned kell, hogy eldönthesd, megbízható-e. Mit kell önmagadtól kérdezned

Relevánsak az információk?

Bármilyen jó is egy weboldal, mindig fel kell tenned magadnak a kérdést, hogy tartalmazza-e azt az információt, amit keresel. Ne feledd, hogy csak azért, mert a webhely megjelenik a Google keresőben, még nem jelenti azt, hogy releváns is. Ha például a gördeszkák történetéről keresel információt, egy gördeszkákat árusító webhelyen nem biztos, hogy az van, amit keresel.

Mi az oldal célja?

Az interneten sokféle webhely létezik. Az enciklopédiáknak, az online áruházaknak, a blogoknak és a humoros oldalaknak mind más-más célja van. Az oldal céljának meghatározása segíthet eldönteni, hogy mennyire megbízható.

Ellenőrizd a Rólunk oldalát, hogy megtudd, mi az oldal célja. De feledd, hogy ha egy webhely el akarja titkolni valódi célját, a Rólunk oldal félrevezető lehet. Ez azonban ritka.

Mi az oldal célközönsége?

A hangnem, a fogalmazás és a témák alapján talán meg tudod állapítani.

Az oldal arra próbál rávenni, hogy vásárolj vagy tegyél valamit?  Akasszuk a hóhért. Az újságíróképzés oldala ugyan tele van értékes és releváns információkkal, de valójában azt szeretné elérni, hogy iratkozz be egy tanfolyamra. Hogyan? Az által, hogy a Háttértudásban bizonyítja számodra, hogy szakértő a témában. Ez egy indirekt meggyőzés. És nincs benne semmi csalás. Hiszen, ha egy cikk hasznodra vált, akkor elérted a célod. Senki sem kötelez semmire.

Elfogult az oldal?

A politikai irányokban, a környezetvédelemben, a nemiség megítélésében…stb…vagy épp az autómárkák tekintetében?

A legmegbízhatóbb információk megszerzése érdekében a legjobb, ha elfogulatlan forrásokhoz ragaszkodsz. A hírszervezetek, a lexikonok hagyományosan igyekeznek elfogulatlanok maradni. Ez segít nekik abban, hogy megbízható forrásként építsenek hírnevet. De ha például egy hírblog elfogult, akkor elferdítheti a történetet, vagy kihagyhat fontos információkat.

Mennyi véleményt tartalmaz az oldal? Túl sokat ahhoz, hogy tovább lépj? Információt keresel, tényeket, nem vélemények özönét.

Sok webhelyen vannak hirdetések. Bár a hirdetések általában nem jelentik azt, hogy az oldal elfogult, de egyes oldalakon a hirdetések többsége politikai vagy ideológiai elfogultságot mutathat. Ez arra utalhat, hogy maga az oldal is elfogult. De nézzünk egy érdekes példát. A baloldali Népszava oldalán láthatsz DK hirdetéseket. Az oldal politikai céljának megfelelően. De láthatsz Szerencsejáték.Zrt hirdetéseket is – ám ez állami és (kormányzati) felügyelet alatt áll. Igen, a kormányzat támogatja a Népszavát! Hogy ne menjen tönkre az egyetlen baloldali napilap.

Nézd meg a webhely néhány más oldalát is. Érzékelni fogod, hogy elfogult-e valamely irányban.

Ha nem vagy biztos benne, hogy az információ helytálló, próbálj rákeresni a Google-on. Ott kaphatsz visszaigazolást. De, hohó!, a Google első találatai nem azt jelentik, hogy az a tuti ! A Googlenak vannak más sorrendállítási szempontjai is.

Mi a webhely felső szintű domainneve?

Minden webcímnek van egy felső szintű tartománya. Néhány gyakori példa: .com, .org, .gov és .edu, de ennél sokkal több is létezik. A .gov egy kormányzati webhely. Ezek általában megbízhatóak. A .edu lehet egy iskola, főiskola vagy egyetem. A .org egy szervezet. A szervezet küldetésétől függően lehet elfogult vagy elfogulatlan. Próbálj meg több információt találni a szervezetről és annak céljáról. A .com-ot / .hu-t jellemzően kereskedelmi oldalak használják. Azonban sok más típusú webhely (hírportál) is használja, így nem igazán árulja el, hogy egy webhely megbízható-e.

Megbízható a szerző?

Az online cikkekből nem mindig derül ki, hogy ki a szerző. Ez nem jelenti azt, hogy ezek az oldalak kevésbé megbízhatóak. Bár gyanús. Ha azonban szerepel a szerző, érdemes többet megtudni a szerzőről. Nézd meg az általa írt cikkeket. És ha egy női magazinban azt látod, hogy Kis Valéria tegnap az anyajegyekről írt, ma meg Tóth Gabiról, előtte meg a virágöntözésről – akkor tudd: nem szakértője egyik területnek sem.

Ha a szerző nem is szakértő, akkor is megbízható lehet, ha láthatóan alapos kutatást végzett és megnevezi a releváns forrásait.

Aktuálisak az információk?

Szinte minden weboldalon a cikk tetején vagy alján szerepel egy dátum. Ebből megtudhatod, hogy mennyire aktuális az online információ. Egyes témáknál (például történelmi személyek életrajzai) ez nem biztos, hogy annyira számít. A technológia, a hírek, a politika és más témák esetében azonban fontos lehet, hogy a legfrissebb információk álljanak rendelkezésedre.

A Wikipédia megbízható?

Attól függően, hogy kit kérdezel, nagyon eltérő válaszokat kaphatsz arra vonatkozóan, hogy a Wikipédia megbízható-e:

Igen! Ez jobb információforrás, mint a legtöbb webhely, és jó kiindulópont a kutatásokhoz.

Nem! Bárki hozzáadhat vagy módosíthat információkat, még akkor is, ha nem tudja, miről van szó.

Az igazság az, hogy ez attól függ, hogyan használod a Wikipédiát. Remek kiindulópont lehet a kutatáshoz, de nem szabad azt feltételezned, hogy minden információ igaz. Ehelyett használd a cikk alján található hivatkozásokat az eredeti források megtalálásához. Ezután értékelnie kell ezeket a forrásokat, hogy megtudja, megbízhatóak-e.