Gonosz dolog – olyan cím, ami kattintásra készteti az olvasókat.
Dehogy gonosz! Lételem.

A clickbait olyan szenzációhajhász cím, amely arra ösztönöz, hogy kattints egy cikkre, képre vagy videóra mutató linkre.

De azért ez ma már nem ennyire igaz. És nem ennyire gaz!

Média nélkül nincs hír, se híresség. Addig csak történet van, amiről ez, az, vagy amaz tud, értesül, de nem jut el a nyilvánossághoz. (2016 szilveszterén Köln belvárosában a migránsok durván zaklatták a nőket, lányokat – az un. fősodratú média kussolt. Kis médiumok azonban megírták, közösségi médiában elterjedt… kénytelen volt megírni 3 nappal később a fősodratú is…Na így lett hír.)

Általános képzet, sok igazsággal: az objektív tények bemutatása helyett a clickbait címek gyakran az érzelmekre és kíváncsiságra apellálnak. Ha rákattintasz, a linket tartalmazó weboldal bevételre tesz, a magas látogatottság pedig vonzza a hirdetőket. A weboldalak a clickbaitet arra használják, hogy minél több kattintást vonzzanak, és így növeljék az esélyét, hogy a látogatók a hirdetésekre is kattintsanak, s növeljék így a bevételeiket.

Ingerküszöb átlépése

Mivel az olvasók ingerküszöbe ma már igen magas, egy tárgyszerű címre, ha az nem önmagában szenzáció, alig kattintanak, hisz a cím eligazít a várható tartalomban. Azonnal tud dönteni az olvasó: érdekel, nem érdekel. Ezért egyre inkább arra kényszerülnek a portálok, hogy feltűnő, kíváncsiságot keltő címeket adjanak. Komoly lapok is hiányt, kíváncsiságot teremtenek a címben.

Nagy a baj, Katalinról árulkodott a palota bennfentese / Brutálisan emelkedik a benzin ára / Ezért tűnt el Brad Pitt

A tartalom általában ártalmatlan. Még Katalin esetében is. Kiderül, csak (?) 3 forinttal emelkedik a 95-ös ára. Kiderül, B. Pitt simán elment alkotói szabadságra, nincs semmi titka.

A szenzációs címeket és tartalmakat már a 19. század óta használják, a digitális világban azonban széles körben elterjedtek. Bár régi ötleten alapul, a clickbait ma is ugyanazt a célt szolgálja, mint elődje: minden eszközzel felkelteni a figyelmet.

Mikor jelent problémát a clickbait?

Amikor a webhelyek clickbaitet használnak, jellemzően a kattintások megszerzését magasabbra értékelik a minőségi információ előállításával szemben. Ez azt jelenti, hogy nem törődnek azzal, ha az olvasó idejét középszerű tartalomra pazarolják. De ez sem igaz ma már minden esetben! Egy cím ugyanis akkor is jó, ha valamilyen hasznot ígér a tartalma: Ez soha nem hiányozhat a karácsonyi mákosbejgliből – erre, jó eséllyel, kattintanak a háziasszonyok, de ha azt írja a cikk: A mazsola soha nem hiányozhat a karácsonyi mákosbejgliből – a cím tartalmazza a tény, a szöveg az indoklást, de az olvasók zöme legyint és tovább „lapoz”. Egy facebook poszt alatt azonban kitörne a „háború” a hozzászólók között. Kell mazsola vagy sem.

A clickbait azonban káros (is) lehet, ha álhírek létrehozásával együtt használják. A felháborító álcímek felszítják az olvasók érzelmeit, akik aztán a közösségi médiában terjesztik a tartalmat. Legutóbbi példa, a Magyar Hang cikke már-már bűncselekmény: Aszad szíriai elnök Magyarországra menekült ( ez itthon akár terrorcselekményeket idézhetett volna elő – a lap utóbb bocsánatot kért).

Elgondolkodhatsz azon, hogy mi teszi lehetővé a clickbait és az álhírek folyamatos terjedését a gyenge minőség és pontosság ellenére. Sajnos tanulmányok kimutatták, hogy 10-ből 6 ember úgy osztja meg a szalagcímeket a közösségi médiában, hogy nem is olvassa el a tényleges cikket. Ránézésre dönt, cím alapján. Fogalma sincs a szövegről!

Hol találkozol a clickbaittel?

Mindenhol. Az interneten szinte bárhol megtalálható, ami megnehezíti az elkerülését. De az igazán veszélyesek a kontrollálatlan közösségi oldalak és blogok. Szinte azt visítanak, hazudnak, amit csak akarnak. Ez azt jelenti, hogy óvatosnak kell lenned, mielőtt rákattintasz egy linkre.

Hogyan ismerheted fel?

A clickbaitet általában egy felháborító cím vagy kép alapján lehet kiszúrni, de ez nem mindig ilyen egyszerű. Néha nehéz észrevenni a különbséget a clickbait és egy legitim főcím között. Elvégre minden hír a te figyelmedet akarja.

Van néhány közös elem, amelyet a clickbait tartalmakban használnak, például a homályos címek és a képzeletnek szabad utat engedő képek. A clickbait a sokkra és a felháborodásra valamint a kiváncsiságra épít. A számozott listák, például a 10 tény, amiről nem fogod elhinni, hogy igaz, szintén a figyelem felkeltésére szolgálnak. Sok link ezeknek az elemeknek a kombinációját használja, hogy kattintásra csábítson.

De ha toplistát találsz, az nem biztos, hogy gagyi és olcsó a tartalma!

Itt egy egyszerű módja annak, hogy megállapítsuk, hogy clickbait cikket látunk-e.  Ha a főcím megmondja, hogy mit érezz, ahelyett, hogy hagyná, hogy magad találd meg a reakciódat, akkor valószínűleg clickbaitről van szó. Igen, de ma már annyira elsivárult az olvasók agya és lelke (tisztelet a kivételnek), hogy sokszor igénylik a minősitést: sokkoló, felháborító… Kell az írányítás – még ha utóbb háborognak is. Ez egy csapda, paradox – de így működik a nagyközönség. És joga van hozzá!